Szűcs Lajos: legbüszkébb a két fiamra vagyok

Mit szóltál a meghíváshoz, mikor Király Gábor felkeresett légy te az idei első tábor díszvendége?

 -Már hallottam a Gabi kapusiskolájáról, de most először voltam a Király Sportlétesítményben és a Kapustáborban is. Fontosnak tartom, hogy találkozzam a gyerekekkel, azt a sok tapasztalatot és tudást, amit felhalmoztam hosszú pályafutásom során átadhassam nekik. Szerintem, ha az élményeimet megosztom velük, abból is tanulhatnak.  Hegedüs Péterék olyan kapusedzők , akik minden lényeges dolgot megtaníthatnak itt a leendő kapusoknak, én pedig hoztam nekik a történeteimet.

Az őszi szezonban te lettél a sportnapilap listáján a legjobb NB I-es kapus 40 esztendősen. Mi a titok?

-Igazság szerint fontos a nyugodt családi háttér, ami nekem megvan. Szerencsés vagyok, hisz a sérülések is elkerültek és van egy remek kapusedzőm, ami szintén létfontosságú.

Mennyi van még a pályafutásodból, hogy tervezel?

-Azt szoktam mondani, van még 4 jó évem meg 2 rossz. (nevet)

Hogy látod a magyar kapusok helyzetét, illetve a kapusképzést ma Magyarországon?

-A kapus az egy külön poszt, speciális dolog. Volt nekem pályafutásom során olyan vezetőm, akitől amikor megkérdeztem ki lesz a kapusedzőm, ő azt válaszolta, hogy akkor legyen a jobb hátvédnek jobbhátvéd edzője, a balnak balhátvéd edzője. Na, itt le is zárult a beszélgetésünk. Én jelen pillanatban nem látok olyan előrelépést az utánpótlás-nevelésben, ami lehetővé tenné, hogy a mai labdarúgást kivezesse a gödörből a jövendő generáció, de kapusposzton Magyarország jól áll. Sok magyar kapus játszik erős nemzetközi bajnokságokban, erre büszkék lehetünk. Én remélem azért, hogy a válogatottban és a mezőnyjátékosok tekintetében is lesz majd áttörés.

Magyar és német bajnok is vagy, két évtizeddel a hátad mögött mire vagy a legbüszkébb eddigi pályafutásodból?

-Mindig azt mondom, én a legbüszkébb a két fiamra vagyok, az egyikük kapus a Fradiban, a másik mezőnyben focizik,  ők a focidinasztiát örökítik tovább. Ami a karrieremet illeti, a legnagyobb élmény a két bajnoki cím volt a Ferencvárossal, ez a klub volt pályafutásom során, ahol a legnagyobb eredményeket értem el, itt kezdtem el 9 évesen focizni, és amikor a német bajnoki címmel hazatértem, akkor is a Fradiba jöttem haza.

Ugyanakkor nemrég Pápa város díszoklevelét vehetted át. Minek volt köszönhető a kitüntetés?

-Ez az elismerés nemcsak a sportpályafutásomnak szólt, én Pápán próbálok a közéletben is aktívan részt venni. Nagyon megtisztelő és meg is hatott, hogy a pápaiak és a városvezetés nekem adományozta a város díszoklevelét, ez is életem egyik legnagyobb büszkesége, úgyhogy előkelő helyen van a vitrinemben.

Első szóra jöttél a kapusiskolába Király Gábor hívó szavára, ilyen összetartó a magyar kapustársadalom?

-Király Gáborral nagyon régóta ismerjük egymást, legtöbbször ellenfelek voltunk. A nagy álmom vele kapcsolatban nem teljesült: amikor én kiszerződtem Németországba, ő már fél éve kint volt a Herthában. Pont az első meccsünk a Kaiserslauternnel ellenük volt, és én reméltem, hogy két magyar kapus fog majd tudni egymással szemben állni a Bundesligában. Sajnos ez nem így történt, ő védett, de én a kispadon ültem. Király Gábor pályafutását nem kérdőjelezheti meg senki, hisz komoly, nemzetközi szinten elismert kapus lett. A válogatottban én legtöbbször mögötte voltam második számú kapus, és erre büszke vagyok, mert mind emberileg, mind szakmailag elismerem őt. Bár mikor felhívott kicsit meglepett hisz rég beszéltünk, de a kérdés csak az volt számomra, hogy az edzések mellett hány órára fogok tudni érkezni.