Petry Zsolt:itthon hiányzik a szigor és a keménység

Petry Zsolt a Nemzetisportnak nyilatkozott. A teljes cikk itt érhető el!

.....

– Hogyan kezelik ifjabb Dárdai Pált a csapattársak?
– Figyelnek rá, az idősebbek igyekeznek segíteni neki, de még mielőtt megkérdezné, nincs kivételezés. Úgy bánnak vele, mint bárki mással, nem azt nézik, hogy az ő vezetékneve is Dárdai.

– És mi a helyzet a Hertha harmadik számú kapusának vezetéknevével?
– Mire gondol?

– Jonathan Klinsmann édesapja a németek legendája, a világ- és Európa-bajnok Jürgen Klinsmann.
– Én pedig megmutatom neki azt az utat, amelyen profivá válhat, ahogy a többi fiatal kapusnak is. Céltudatosnak és szorgalmasnak kell lenni, csak rajta múlik, megfogadja-e a tanácsaimat. Most már ő is érzi, hogy csak az apja miatt nem lesz jó futballista, jó kapus. A mérkőzéseken egyébként jobb, mint az edzéseken, de a Bundesligára még nem áll készen, az Európa-ligában viszont már bizonyította, lehet rá számítani.

– Tartja a kapcsolatot az apjával?
– Sokat beszélgettünk, amikor Jonathan megsérült, megvitattuk azt is, hol legyen a kezelése. Jó felépítésű kapus, de hiányzott a stabilitás, ami elengedhetetlen a prevencióhoz. Emiatt nézeteltérésünk is támadt.

– Nocsak!
– Nem kell túldramatizálni. Jürgen szerette volna, ha a fia rendes kapusedzésen vesz részt, én viszont négy-öt hétig másfajta edzésmunkát terveztem neki, hogy felépítsük. A Hertha kapusedzőjeként a döntés az én felelősségem és hatásköröm. Nem elleneztem, hogy elmondja a véleményét, de megbeszéltük, hogy Jonathannak is jobb, ha a saját lábára áll, és nem az apján keresztül próbálja intézni az ügyeit, aki kilencezer kilométerre van tőle. Azóta nem is volt ebből probléma. Fantasztikus, amit Jürgen futballistaként elért, de ebben az esetben csupán az egyik kapusom apja. Gondoljon csak bele, milyen lenne, ha az edzők hagynák, hogy a játékosok szülei beleszóljanak a munkájukba. Fontos az önállóság, elengedhetetlen a fejlődés útján.

– Ha már fejlődés. Az elmúlt évben nehéz időszakon ment keresztül a válogatott. Mit szólt az Andorra és a Luxemburg elleni vereséghez?

– Amikor Dárdai Pál volt a szövetségi kapitány, jobban ismertem a válogatott körüli eseményeket. Kevés mérkőzést látok, de nem azért, mert nem érdekel, hanem azért, mert a kapusok miatt más találkozókat kellett figyelnem. Gulácsi Péter a Leipzig első számú kapusa, vagyis nem célpont számunkra, ezért nem néztem meg a magyar válogatott mérkőzéseit.

– Véleménye azért csak van a vesszőfutásról.
– A kijutás a kontinenstornára óriási kiugrás volt. Csakhogy attól még a felszín alatt súlyos problémákkal küzd a magyar labdarúgás.

 Mire gondol?
– Kevés tehetség kerül külföldre, ha ki is jut néhány, egy-két kivételtől eltekintve nem kap lehetőséget. Rengeteg pénzt ölnek bele a futballba, de ez a felszínen látszik meg. Légiósok kapnak helyet az NB I-ben, holott a tizenhét-tizenkilenc éves fiataloknak kellene játszaniuk. De kiölik belőlük a becsvágyat. Az akadémiákon túl magas fizetést tesznek zsebre, fontosabbnak kellene lennie a nevelésnek, mint a képzésnek. Hogy megedződött személyiségek kerüljenek ki, akik tudják, mi az öntudat, a szorgalom, a fegyelmezettség és az önbizalom. Csakhogy az eredménykényszer elnyomja ezeket a tulajdonságokat, ráadásul a fiatalok arra az akadémiára mennek, amelyen több pénzt kapnak, nem az a mérvadó, hogy hol lehet jobban fejlődni. Lehet, eljut néhány ifijátékos egy-egy nevesebb klubhoz, de nem állják meg a helyüket.

– Miért?
– Mert dívácskákat nevelünk.

– Kifejtené?
– A rendszerből hiányzik a szigor, a keménység, és a korai sztárolás sem tesz jót. Mivel kevés a tehetség, piedesztálra emeljük őket, ezért bármit megengednek maguknak. Úgy kezelik őket, mint a hímes tojásokat. Csakhogy ha egy hímes tojás bekerül egy tálba, amely tele van hímes tojással, már nem lesz olyan kivételes, egy lesz a sok közül, és ezzel nem tud mit kezdeni. Éppen ezért az edzőknek szigorúbbaknak kell lenniük, szorosabbra kell húzniuk a gyeplőt, ám ha így cselekszenek, előbb teszik ki az ő szűrüket, ezért inkább megalkusznak. Azt kell a tizenkét-tizenhárom éves gyerkőcökbe nevelni, hogy egyszer különlegesek lehetnek, ám azért meg kell dolgozni, mert még nem azok. Izland erre jó példa. Mentálisan erős futballistákat nevel, a játékosok jó bajnokságokban szerepelnek, amelyekben még jobbá válnak....