Gyermekkori álom vált valóra

Hegoczki F. Zsolt írása: 

Szombathelyen átfolyik ugyan a Gyöngyös patak, de az érkezett vendég Gyöngyös városában pallérozódott. Daróczi a német negyedosztályú VfB Oldenburg portása, míg Király Gábor több germán együttest erősített a legmagasabb profi szinten. Részben ezen apropóból jöhetett létre a Hego Kreatív Stúdió és a Királysport szervezte találkozó.

 Daróczi Dávid tizenöt évesen már a Gyöngyösi AK felnőtt NB III.-as gárdájának hálóját védte. Huzamosabb ideig hárított a Heves megyei utánpótlás válogatott kapujában. Majd a Budapest Honvéd fakó következett. Két éve a nyolcadosztályban kezdte a kapuskodást Németországban, s gyors léptekkel haladt előre. A heted- után az ötödosztály következett, s már a negyedosztályban tüsténkedik.

 – Király Gábor a példaképem – adta tudtunkra Daróczi Dávid. – Még utánpótlás játékosként nem volt külön nadrág a kapusoknak, így az otthoni szürke mackónadrágomat fogtam be erre a célra. Örömmel tapasztaltam egy idő után, hogy a válogatott kapusa is pont ilyet visel. A „Király-pártiságom” valahol ekkor kezdődött. A csapattársak viszont élcelődtek, hogy majmolom a csúcson lévőt, annak ellenére, hogy a nadrág előbb volt meg, mint a szimpátia. Ez nem esett jól. Németországba kerülve ugyanezt a kapusnadrágot viseltem, ahol viszont rendkívül pozitívan álltak ahhoz, hogy pont olyan, mint Király Gáboré, akire Németországban hősként tekintenek. Ott érdem és büszkeség volt ezt hordanom.

 Dávid gyerekkora óta nagyon szeretett volna találkozni kedvencével, amire eddig sosem volt alkalma. Az angyalok összebeszéltek, s Karácsonykor a fa alatt tudta meg az örömhírt, hogy Király Gábor várja. Daróczi Dávid nagyon boldog volt.

 – Még én is tanultam ebből a beszélgetésből. – nyilatkozta  Király Gábor. –Sok mindenből tanulok, és ezt mindig a magam javára próbálom hasznosítani. Így fejlődhetek.

– Nagyon vártam a pillanatot vele – így Daróczi. – Nem tudtam, milyen lesz, de amikor megláttam Király Gábort, nem hittem el először, hogy ez a valóság. Jött velem szemben a folyosón a legnagyobb, a legenda. És miattam volt ott. Amikor kezet ráztunk, utána 10-15 perc kellett, míg magamhoz tértem. Utána a saját irodáját bemutatva beszélgetett velem, csak rólam és róla. Kérdezett, tanácsokat adott. Egy örökre szóló élmény volt. Olyan motivációt nyújtott, hogy teljesen feltöltött.

 Király Gábor örökbecsű tanulságként osztotta meg tapasztalatait az ifjú kapussal, miszerint egy biztos bázist ki kell építenie egy hálóőrnek, például jó kapusedzőkkel, stabil háttérrel, ahol van, aki lelkileg vele van, ahol jó a csapat is, s ott bebizonyítani azt – lépkedve előre a csapaton belüli ranglétrán –, hogy védhet valaki. S ha már meg tudja mutatni magát, akkor önbizalma lesz. Ebben az esetben felfigyelnek rá, s akkor érdemes azon elgondolkodni, magasabb szintre lépjen-e.